Önmagát regenerálja a biobeton

Elsőre egy klassz vírusvideónak tűnt. Úgyhogy végigkattintgattam pár kapcsolódó weboldalt, és ha minden igaz, nem átverésről, hanem egy  találmányról van szó. A hollandiai Delftben található technológiai egyetemen dolgozták ki az újfajta építőanyagot.

A biobeton lényege, hogy a betont extermofilokkal (szélsőséges környezetet szerető baktériumokkal) töltik fel. A hideg betonban az extermofilok elegendő mészkőt állítanak elő, mely folyamatosan kitölti a betonban keletkező repedéseket. A mészkő kiválóan helyettesíti a beton cementjét.

Biztos vagyok benne, hogy Magyarországon is lenne bőséges alkalmazási területe a biobetonnak.

Ha már beton, emlékezzünk meg egy magyar találmányáról, az üvegbetonról is. Ugyancsak a feltaláló, Losonczi Áron fejlesztése, a szintén fényáteresztő képességgel rendelkező, ám olcsóbb pixelbeton.

Filed under  //  építészet   beton   környezet  
Comments (0)

A magas benzin ár és az ónos eső küzdelmei

Dr. Sárváry Sándor traumatológus, és a súlyos sérülteket ellátó Péterfy Sándor Utcai Kórházban dolgozik. A Narancs készített vele utóbbi számában egy interjút. A baleseti sebészet az a hely, ahol a legpontosabb képet lehet kapni a közlekedést érintő változások gyakorlati hatásairól...

Az elmúlt hét-nyolc év baleseti statisztikáiból is az látszik, hogy minél drágább a benzin, és minél kevesebb pénze van rá a lakosságnak, annál kevesebben halnak meg az utakon. Ehhez még hozzájárul, hogy a szabályok is szigorodtak, például a gyorshajtás miatt kiszabott összegek is nőttek. Nagyon jó, hogy a büntetéseket megemelték, mert ennyiért már nem éri meg gyorsan menni, a szerényebb keresetűek ki sem tudják fizetni.


Hiába magas a benzin ára és szigorodnak a szabályok: az időjárás képes menetrendszerűen megtelíteni a traumatológiai osztályokat.

Van egy szezonalitásuk a baleseteknek, ezt mi óraműpontossággal érezzük (...). A legnehezebb az átmenet a nyárból a télbe, ugrásszerűen nő a balesetek száma, ha beköszönt a hideg idő. Ugyanez igaz az első hóra is. A legnagyobb halál persze az ónos eső, olyan nincs, hogy ilyenkor ne történne baleset. Ilyenkor mindig megtelnek az osztályok. Ha tehetnénk, nem csak azt tiltanánk meg, hogy ilyenkor autózzanak az emberek, hanem azt is, hogy arra a nyolc órára, amíg az ónos eső el nem tűnik az utakról, egyáltalán kimenjenek otthonról.

Hal a pénztárcánkról van szó, akkor tehát óvatosabbak vagyunk, mint amikor az időjárási viszonyokat mérlegeljük. Utóbbiban kell tehát jobb kommunikációval segíteni az embereket.

Filed under  //  autó   baleset   biztonság   közlekedés  
Comment (1)

Egy nő naponta 515 féle kemikáliát ken a bőrébe

A Daily Mail összeállítása szerint a nők a parfümmel viszik fel magukra a legtöbb fajta kemikáliát. A természetes dezodorban utazó - s ilyenképpen nem a legobjektívebb forrásnak számító - Bionsen cég kutatása szerint az alapozó és a rúzs legaggasztóbb mellékhatása a rák is lehet. A parfüm veseproblémák, a körömlemosó pedig termékenységi problémák előidézője is lehet, amennyiben bizonyos kemikáliákat tartalmaz.

Az ábra és maga az összeállítás erős fenntartásokkal kezelendők. A cikk szerzője is azt állítja, hogy igen ellentmondásosak az ezen kemikáliákkal kapcsolatos szakértői nyilatkozatok.

Ugyanakkor csökkenteni a bőrbe masszírozott vegyszerek mennyiségét nyilvánvalóan sosem ártalmas dolog.

Amúgy a parfümkultúra európai térhódításában mi magyarok is erősen benne vagyunk. Az első modern (vagyis alkoholtartalmú) parfümöt, melyet a 14. században fejlesztett ki, - származási helye okán - épp magyar víznek hívták.

Filed under  //  egészség   kemikáliák   parfüm   szépségápolás  
Comments (0)
Posted 2 days ago

Út az óceánpartra

Két dolog tetszik nagyon ebben a time-lapse videóban. Az egyik a környezeti hangok rákeverése a felgyorsított képkockákra. Valamint a videó utolsó jelenetének megkomponálása (1:30-tól).

Filed under  //  bicikli   time-lapse   videó  
Comments (0)
Posted 2 days ago

A "forradalmi" egykerekű

A fenti archív felvételen - az inzert szerint - egy találmány, az egykerekű autó látható, 1932-ben, Párizsban. A videóról eszembe jutott, hogy amikor 2006-ban a New York-i NextFesten jártam, ott is kiállítottak egy egykerekű járgányt. De valahogy annyira futurisztikusan nézett ki élőben, hogy lazán elhittem: egy új, eddig nem létezett találmányról van szó. Olyanról, mint amilyen a Segway.

A 2006-os NextFesten kiállított egykerekű egyébként WheelSurf névre hallgat, és nem sokkal tud többet, mint a 75 évvel korábbi találmány. A burkolat alatt rejtőző Honda GX31motor 30 km/órás végsebességre képes, lehet vele kanyarodni meg fékezni. Ennyi.

Amúgy a holland gyártócég is elsősorban vidámparkoknak ajánlja az 5000 eurós, 2006-os egykerekűt.

Nem kell sokat kutakodni a weben, hogy rátaláljunk a filmhíradóban bemutatott 1932-es modellre. Ha jobban megnézzük ezt a képet, láthatjuk, hogy ugyanarról a modellről van szó, mint a párizsi archív felvételen. Ezt a modellt pedig eredetileg egy olasz cég, a Motorouta gyártotta a 20-as évek közepén.

A magyar filmhíradó 32-es híradása tehát nem volt túlságosan friss. Márcsak azért sem, mert az első motorizált egykerekű a szintén olasz Garavaglia volt, melyet az 1904-es milánói kiállításon mutattak be először.

A nem motorizált verziókat pedig már a 19. század második felében kikísérletezték. Szóval a találmány korántsem új: körülbelül 150 éves. Mégis, ebben az elmúlt másfél évszázadban a sci-fire, futurizmusra, őrültségekre fogékonyak előszeretettel ábrázolták a távoli jövő modern járműveként a jóöreg monowheelt...

Filed under  //  egykerekű   futurizmus   találmány  
Comments (3)
Posted 3 days ago

Bicajozás a Horthy hídon

Múltkor írtam arról, hogy a Horthy Miklós (ma: Petőfi) hídon 1937-től kezdve lehetett bicajúton tekerni. A híd "északi és déli oldalán egyaránt voltak már a kocsiúttól és a járdától szintkülönbséggel elválasztott kerékpárutak" - idéztem akkor a HVG-t.

Nos, a Filmhiradók Online archív felvételei közt rábukkantam a hídavatás felvételére, melyen - lásd a fenti snapshotot - látszik, hogy valóban bicikliúton lehetett áttekerni a túlpartra. Azt azonban nem lehet kivenni a képsorokból, hogy - miként azt a HVG állította - a híd mindkét oldalán lett volna a forgalomról szintkülönbséggel leválasztott kerékpárút.

Filed under  //  bicikli   bicikliút   híd   történelem  
Comments (6)
Posted 5 days ago

A házinyuszik titkos segítőkre leltek a város parkjában

Az egész sztori tavaly, a nyári szabadságok idején kezdődött Belgiumban. Azon belül is Antwerpen legnagyobb közparkjában, a Stadsparkban. A vélhetően húsvétról megmaradt házi kedvenceket a flamad családoknak nem volt szívük otthon hagyni a nyaralás idejére. Így inkább elengedték a vadonhoz cseppet sem szokott kisállatokat a zegzugos Stadsparkban.

A probléma akkor kezdődött, mikor a nyuszik nem találtak ellenségre a hatalmas parkban, s elkezdtek szaporodni. Az ultraortodox (haredi) zsidó negyedben található park rövid idő alatt sajátos tündérmesévé változott: a kacsák, hattyúk, sirályok, galambok együtt sütkéreztek a napfényben a lakásmagányból felszabadult nyuszikkal.

     
Click here to download:
A_hzinyuszik_titkos_segtkre_le.zip (840 KB)


Az idillt a városvezetés nem nézte ilyen jó szemmel. A polgármester az esetleges túlszaporodás és fertőzések megelőzése, valamint a közeledő hideg tél végett állatkimentő akcióterv összeállítását sürgette. A jószívű polgármester nem habozott nyomatékosítani, hogy nem híve az erőszakos módszereknek. Sem durváskodás, sem kilövés nem jöhet szóba. Így a nyuszikat óvatosan próbálták befogni, hogy aztán állatbarát, ám zárt helyre szállítsák őket.

A városvezetés nem járt sikerrel. Múlt héten, mikor utoljára a parkban jártunk, sok tucat szabadon ugrabugráló, napozó, lakmározó nyuszit számoltunk össze. Úgy tűnik tehát, hogy a nyuszik jól bírják a gyűrődést, és átvészelték a tavalyi telet a sziklarepedések, bokrok, fák tövében.

Sőt, titkos segítőik is akadtak. A látszólag a nyulakra ügyet sem vető, békésen sétálgató családok néha-néha közelebb sorolnak a park tóparti gyepéhez, és - szinte észrevétlenül - sárgarépát csúsztatnak gyermekeik kezébe.

Az egyik, mellettem álló kislány a kabátujjából kikandikáló, gondosan meghámozott sárgarépával kínálja a prémfehér nyuszit, majd lopva összekacsintanak, és a kislány már fut is vissza a cinkosan félrenéző papa és mama felé.

Ez az antwerpeni nyuszik igaz története.

[frissítve] Ide kapcsolódó téma a berlini fal nyulainak története, melyre az Urbanlegends hívta fel figyelmünket. A stockholmi városi nyuszik sokkal szomorúbb sorsáról szóló híradást pedig Komavary küldte el. Köszönet.

Filed under  //  antwerpen   belgium   gyerekek   környezet   nyulak   városi  
Comments (4)
Posted 5 days ago

Csoportos kerékpáráldás a Hősök terén

A Critical Mass fennkölt elődje lehetett a '43-as budapesti bringaáldás. A fennköltségből persze sokat levon, hogy a világháború egyre reménytelenebb hónapjaiban történt mindez. A mozgóképen jól látható, hogy a cserkészek mellett a versenybringások és biciklis katonák is jelen voltak az össznépi kerekes rendezvényen. További archív kerékpáros hírek a Filmhíradók Online oldalán nézhetők.

Egy sor másik érdekes hírrel együtt: egykerekű autó, Almássy expedíció, döbbenetes baleset a Keletinél, félelemtes amerikai hadieszköz, magyar gázolásgátló találmány, gépember 1934-ből.

Kedvenc kereséseim még: találmány, tüntetés, tánc, nyaraló, játék.

Filed under  //  archív   bicikli   futurizmus   történelem  
Comment (1)
Posted 17 days ago

A légyre szerelt hirdetés

Egy német ügynökség a frankfurti könyvásáron azzal kápráztatta el a jelenlévőket, hogy hirdetéseit legyek hátára ragasztotta. A minibannerek egy idő után leoldódnak a zömmögő miniszörnyekről. Így szabadon, bántódás nélkül idegesíthették tovább a könyvvásár látogatóit a bibliai negyedik csapás elkövetői.

Ilyen tehát az, amikor a kreatív ügynökségi munka bizarr (ám kétségtelenül költséghatékony) eredményre vezet. A konkurens cég helyében márkázott légycsapókkal örvendeztettem volna meg a zümmögő minireklámok felé hadonászó könyvbarátokat.

Comment (1)
Posted 18 days ago

A nagy H1N1 bizonytalankodás

Itt az idő, választani kell. Vagy oltás, vagy bízunk a szervezetünkben és a jószerencsénkben.

Számomra nagyon érdekes, hogy azok, akik az oltás ellen vannak, leginkább a "médiahisztériára" hivatkoznak. Miközben a "médiahisztériát" - amennyire látom - elsősorban azok keltik, akik épp ellene vannak az oltásnak.

Nagyon kevés olyan cikket találni a magyar weben, mely összeszedné a H1N1 oltással kapcsolatos tényeket. Talán ebből is fakad, hogy még azok sincsenek teljesen tisztában az alapvető információkkal (pl. terhes nők, vagy 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők olthatósága, tipikus mellékhatások, rizikófaktorok, a higanypánik alaptalansága), akik egyébként beoltatják magukat.

Amit a média prezentál a témában, az leginkább nem a tények, hanem sztorik és vélemények. És persze a média ezúttal is inkább a különöst, a félelmetest keresi a témában. Dezinformációból, félelemkeltésből és rémtörténetekből nincs hiány. De persze a másik oldalon is vannak elrettentő példák.

S bár vannak higgadtabb és határozottabb szakmai álláspontok az oltás szükségessége mellett, a magyar lakosság döntő része nem kér a vakcinából. Tart tőle. Fél. A járványtól nem, mert az még nincs itt. Csak a vakcina mellékhatásaitól. Hát így vagyunk, mi, itt, a gyógyszerfüggők és alkoholisták hazájában. Tudunk mérlegelni, főleg, ha az egészségünk a tét...

Az ehhez hasonló mediatizált, össznépi, pánikközeli helyzetek tökéletesen mutatják, hogy rég letűnt a modernitás, mikor a tudomány és az észérvek feltétlen előjogra tarthattak igényt a hiedelmekkel és misztériumokkal szemben. Az egységes és szilárd tudományos világkép a modernitás emberének vágyálma volt.

Ma, lassan túl a postmodernen (sic!), pedig nincs más, csak a folyamatos, de mindig ad hoc jelentkező bizonytalanság. A "mindennek igaz az ellenkezője is, ha elég ügyesen fogalmazunk" cinizmusa, mely élteti és szaporítja a gyógyító webgömbökben való hitet, a homeopátiás nirvánákat, a biztos placebohatású természetgyógyászati ráolvasásokat, a vallássá emelt amatőr önorvoslást.

A világ megérett arra, hogy az Egészégügyi Világszervezet és az orvostudomány nélkül próbáljon meg végre önigazolást találni saját félelmeiben.

Bármi is történjen a következő hónapokban a H1N1-témában, majdnem biztosak lehetünk benne, hogy mindegyik fél a saját maga érvrendszerének megtámogatását fogja látni a fejleményekben.

Egy bizonyos: ilyen témákban a médiának és az orvostársadalomnak - a mindenféle szedett-vedett hírmorzsák belapátolása helyett - sokkal inkább az lenne a dolga, hogy a tényeket határozottan közvetítse az embere felé. Kiszűrje a hírzajból a lényeget.

Csakhogy a médiatermékek egyre kevésbé képesek önkontrollra. Az orvostársadalom pedig az elmúlt évtizedekben elfelejtette megtanulni, hogy hogyan kommunikáljon a világgal.

Nekem sem maradt más választásom, mint végiggondolni ezt a problémakört. Az alaphozzáállásom az volt, hogy nem szeretnék lebetegedni. Vagyis nem annyira attól félek, hogy végez velem a vírus. Hanem attól, hogy egy-két hétre kiesek a munkából. A másik oldalon pedig a szakmai álláspontok szerint a vakcina mellékhatásai mérsékeltek és előfordulási esélyük igen csekély. Főleg ha az influenza elkapásával vetjük össze.

Ezek a premisszák számomra elegendőek voltak ahhoz, hogy arra a konklúzióra jussak, bevállalom az oltást.

Nyilván vannak, akik épp az ellenkező következtetésre jutottak. Mindketten reméljük, hogy ebben a kérdésben nincs igazán rossz döntés...

[frissítve] Közben megjelent az első higgadt, érvekre és tényekre koncentráló online cikk a témában.

[frissítve#2] November 5-én a Magyar Tudományos Akadémia is kiadta közleményét H1N1 ügyben. Érveik és állításaik nagyrészt egybecsengenek azokkal az érvekkel, melyek alapján én is az oltás mellett döntöttem.

Filed under  //  egészség   h1n1   járvány   média  
Comments (17)
Posted 19 days ago