Dr. Sárváry Sándor traumatológus, és a súlyos sérülteket ellátó Péterfy Sándor Utcai Kórházban dolgozik. A Narancs készített vele utóbbi számában egy interjút. A baleseti sebészet az a hely, ahol a legpontosabb képet lehet kapni a közlekedést érintő változások gyakorlati hatásairól...

Az elmúlt hét-nyolc év baleseti statisztikáiból is az látszik, hogy minél drágább a benzin, és minél kevesebb pénze van rá a lakosságnak, annál kevesebben halnak meg az utakon. Ehhez még hozzájárul, hogy a szabályok is szigorodtak, például a gyorshajtás miatt kiszabott összegek is nőttek. Nagyon jó, hogy a büntetéseket megemelték, mert ennyiért már nem éri meg gyorsan menni, a szerényebb keresetűek ki sem tudják fizetni.

Hiába magas a benzin ára és szigorodnak a szabályok: az időjárás képes menetrendszerűen megtelíteni a traumatológiai osztályokat.

Van egy szezonalitásuk a baleseteknek, ezt mi óraműpontossággal érezzük (...). A legnehezebb az átmenet a nyárból a télbe, ugrásszerűen nő a balesetek száma, ha beköszönt a hideg idő. Ugyanez igaz az első hóra is. A legnagyobb halál persze az ónos eső, olyan nincs, hogy ilyenkor ne történne baleset. Ilyenkor mindig megtelnek az osztályok. Ha tehetnénk, nem csak azt tiltanánk meg, hogy ilyenkor autózzanak az emberek, hanem azt is, hogy arra a nyolc órára, amíg az ónos eső el nem tűnik az utakról, egyáltalán kimenjenek otthonról.

Hal a pénztárcánkról van szó, akkor tehát óvatosabbak vagyunk, mint amikor az időjárási viszonyokat mérlegeljük. Utóbbiban kell tehát jobb kommunikációval segíteni az embereket.

A városi útkereszteződések sokkal nagyobb veszélyt jelentenek, mint gondolnánk. Múltkor már írtam arról a torontói statisztikáról, mely szerint az autós-bicajos balesetek 90 százalékáért az autósok a felelősek. És leggyakorabban a baleset kereszteződésekben történik.

A legáltalánosabb balesettípus, amikor az autós a kereszteződésben figyelmen kívül hagyja a piros lámpát, vagy egyszerűen nem elég körültekintő, ha stoptáblához ér.

Az Ipsos ma közölt kutatása szerint a magyar autósokra is jellemző, hogy áthajtanak a piroson. A megkérdezéses felmérés szerint az autósok 9 százaléka vallotta be, hogy az interjú hetében áthajtott piros lámpán. Valószínűleg az arány ennél magasabb, hiszen bizonyára vannak olyan autósok, akik nem szívesen ismerik be egy közvélemény-kutató cég munkatársának, hogy áthajtanak a tilos jelzésen.

Statisztikai értelemben nem tűnik soknak az a 9 százalék, aki az elmúlt hetekben áthajtott a piroson. Ha azonban ugyanezt az arányt úgy fogalmazzuk meg, hogy tízből egy autóvezető figyelmen kívül hagyta a megállási kötelezettséget a kereszteződésben s ezzel veszélyeztette más gépjárművezetők és a gyalogosok életét, az nagyfokú figyelmet érdemel. (Ipsos, 2009)

Tegyük hozzá, a városi biciklisek is gyakran áthajtanak a piroson. (Megérzésem, tapasztalataim szerint legalább minden második forgalomban közlekedő bicajos rendszeresen belehajt a tilosba.)

Szóval a fenti két jelenségből számomra egyértelműen az következik, hogy a kereszteződésekben nem hogy szabályosan, hanem a szabályok betartásán felül érdemes óvatosnak lenni.