Egy ezredforduló mindig nagyobb esemény mint egy évtized kezdete. Valószínűleg ez az oka annak, hogy kevésbé tartjuk lényegesnek, hogy a mostani új évvel egyben egy évtizedet is magunk mögött hagytunk.

Amúgy fura évtized volt, hiszen az elmúlt években nem sikerült nevet találni neki. Bár logikus névválasztásnak tűnik a "kétezres évek", de - mint előbb említettem - túl közel vagyunk a milleniumhoz, és "2000-es évek" alatt egyszerre érthető egy évtized, és egy évezred is.

Probléma volt ez az elmúlt években az angolszász nyelvterületen is. A Wikipedia vonatkozó szócikkében az olvasható, hogy bár a britek igyekeztek elterjeszteni a "The Noughties" kifejezést (lásd: "Best films of the noughties"), melyet még rövidebben '00s-nak hívhatnánk, ebből nyilván nem kapunk nagy segítséget. Magyarul a "nullás évtized" kifejezés olyan jelentéstöbbletet hordoz, mely nyilvánvalóan nemkívánatos egy semleges dolog (vagyis egy évtized) jelölésére. Amúgy nem is terjedt el a magyarul beszélők között.

Angolszász országokban valamennyire elterjedt még a "double O's" vagy a "Y2K's" kifejezés is a millennium első évtizedének jelölésére, de igazán általános, közszájon forgó kifejezést nem sikerült kiötleni.

Arról nem is beszélve, hogy a millenium óta tudjuk, hogy még az sem biztos, hogy akkor most 2000-ben vagy 2001-ben kezdődött-e az évezred/évtized. Avagy: egyes értelmezések szerint ma kezdődnek a tizes évek. Mások szerint csak jövőre.

Hm, "tízes évek"... Ízlelgessük!

Bizonyára mindenki emlékszik arra, hogy nemrégiben a bolgár lottón két egymást követő húzáson is ugyanazokat a számokat dobta a gép. Az eheti Élet és Tudományban Bóc István matematikus járja körül a témát.

Mi annak az esélye, hogy ötven év alatt egyszer valahol a világon megismétlődnek a lottószámok? Ha az összes húzást nézzük, szinte biztosan lesz teljes ismétlődés. Amennyiben csak az egymást követő, azonos helyszínen végrehajtott húzásokat vesszük számítása (...), akkor sem elhanyagolható az esély. Ellenben ha a legnépszerűbb 6/45 szisztémát vesszük alapul, ahol a telitalálat esélye valamivel kisebb, mint egy a nyolc millióhoz, annak az esélye, hogy ötven év alatt heti száz húzást végezve ismétlődést találjunk, már közel sem elhanyagolható, körülbelül 3 százalék. Ez történt most Bulgáriában is.

A "lottócsodával" foglalkozó korábbi Index-cikkben az áll, hogy az ismétlődés esélye nagyon kicsi, mindössze egy a 4,2 millióhoz. Csakhogy Bóc figyelembe veszi azt is, hogy épp ekkora lottócsodáról cikkeznének most, ha nem Bulgáriában, hanem Zimbabwéban vagy Andorrában húzták volna ki kétszer egymás után ugyanazokat a számokat. Így a valószínűség viszont, mint láttuk, már sokkal nagyobb.

A matematikus szerint az sem véletlen, hogy a bulgáriai második húzáson sokkal több volt a nyertes találat. Bóc korábban kollégáival elemezte a Magyarországon megjátszott lottószámokat, és a következőre jutottak:

[K]utatásunkban megállapítottuk, hogy a hazai lottózók körében a legnépszerűbb az 1, 2, 3, 4, 5 kombináció, amely a Valami Amerika című film óta feltehetően még népszerűbb lett. Ha ezeket a számokat húznák ki (ami szintén világszenzáció lenne), alig fizetne valamit az ötös. Még az is előfordulhatna, hogy a négytalálatosokra több pénz jutna, mint az ötösökre. (...) [Bulgáriában] is vannak néhányan, akik a "ha már egyszer kijött, miért ne lehetne ismét" alapon a korábbi nyerő kombinációkból válogatnak. Most ők voltak a nyerők.

Sosem lottóztam, és apámat is gyorsan sikerült leszoktatni arról, hogy lottószelvények kitöltésével zaklasson. Főleg amikor rendre az 1, 2, 3, 4, 5 kombinációt javasoltam, ami szerinte komolytalanná teszi a játékot. Ilyenkor mindig elmerengtünk egy pillanatra azon, hogy ennek a kombinációnak éppen annyi a nyerési esélye, mint a többinek, de azért mégis, na.

Azt azonban gyerekfejjel nem vettem figyelembe, hogy túl sokan gondolkodhatnak így. És az össznépi számmisztika olyan hatásos tud lenni, hogy sikeres húzás esetén a nyereményem kevesebb lenne egy négytalálatosénál.