Tegnap amikor megláttam a fenti grafikont ("Az idő előtti elhalálozások a PM2.5-szennyezettség miatt, a 2005-ös szennyezettség szint alapján számolva (halálesetek száma 10.000 lakosra, évente"), azt gondoltam, hogy arról fogok hírt olvasni, hogy Budapesten szigorították a szmogriadó-rendeletet.

Márcsak azért is, mert "az Európai Bizottság eljárást indított Magyarország ellen, mivel Budapesten a levegő szennyezettsége rendszeresen túllépi a határértéket."

Minden együtt áll ahhoz, hogy komolyan vegyük végre: Budapest levegője európai szinten is katasztrofális minőségű. Sajnálatos módon azonban a tegnapi híradás arról szól, hogy a főváros - számomra megmagyarázhatatlan okból - lazított a szmogriadó idejére vonatkozó szabályokon. Az új rendelkezés értelmében sokkal több autó pöföghet a városban akkor is, amikor a levegő szennyezettsége stabilan meghaladja az egészségügyi határértéket.

Budapest lakosságának és az azt vezető politikusoknak is hatalmas a felelőssége abban, hogy a jelenlegi és jövőbeni generációk milyen környezetben fognak felnőni.

Ma reggel is a fenti ábra jutott az eszembe, amikor a munkahelyemre felé kerekezve a piros lámpánál elkezdtem számolgatni, hogy hány autóban ül egynél több utas a reggeli csúcsforgalomban. A nem reprezentatív mintavételem alapján ma reggel, a Szilágyi Erzsébet fasoron átlagban 10 autóból 9-ben mindössze egyetlen ember ült.

Mint a budapesti légszennyezettségi statisztikák is jelzik, elérkezett számunkra is a társadalmi felelősségválallás ideje. Minden egyes budapesti lakosnak végig kell gondolnia, hogy milyen mindennapi apróságra hajlandó azért, hogy élhető, lélegezhető legyen a város, ahol élünk.

Studies into dolphin behaviour have highlighted how similar their communications are to those of humans and that they are brighter than chimpanzees. These have been backed up by anatomical research showing that dolphin brains have many key features associated with high intelligence.

Minél többet tanulmányozzák a tudósok a delfinek viselkedését, és főként: agyszerkezetük működését, annál biztosabbak benne, hogy ha emberek nem léteznének, a delfinek lennének messze a legintelligensebb élőlényei a Földnek.

Sőt, mint a Time Online cikkéből kiderül, egyes tudósok annyira intelligensnek tartják a delfineket, hogy egyenesen személyekként ("non-human persons") kezelnék őket. Ők lennének tehát az első állatok, akikre (sic!) személyes névmással hivatkoznánk, és más állatokhoz képest is többletjogokkal ruháznánk fel őket.

A delfinek nem csak arra képesek, hogy játékokat, feladatokat tanuljanak meg az emberektől, mondjuk egy delfináriumban vagy a hadsereg kötelékében. Hanem arra is, hogy saját hasznukra fejlesszék tudásukat: például képesek arra, hogy tengeri szivacsokat toljanak az orruk előtt, így védve magukat, amikor a tengerfenéken tüskés állatokra vadásznak. De - például a palackorrú delfinek esetében - megfigyelhető komplex személyiség is az egyedeknél. Sőt, bizonyos mértékig képesek előrelátásra, a jövőben bekövetkező eseményekkel való kalkulálásra is.

Egy másik leírás szerint egy megsérült delfint fogságban tanítottak meg arra, hogy farokcsapkodásaival hogyan tud kiemelkedni a vízből (ez ugye az általános showelem a delfináriumokban). Majd mikor visszaengedték természetes közegébe, azt figyelték meg, hogy a delfin megtanította fajtársait is a játékra. Bár az is igaz, hogy például a tárgyállandóság-teszteken csak részben sikeresek ezek az állatok.

Az Avatar filmkritikára érkezett egyik komment kapcsán pedig az jutott eszembe, érdekes lenne eljátszani a gondolattal, hogy mi történne, ha egy delfin intelligenciája egy emberi testbe költözne. Valamint ha egy emberi elme egy delfin testébe tudna bújni, úgy úgy próbálná meg intelligenciája segítségével élni víz alatti életét.