How did Germany become such a great place to work in the first place?

The Allies did it. This whole European model came, to some extent, from the New Deal. Our real history and tradition is what we created in Europe. Occupying Germany after WWII, the 1945 European constitutions, the UN Charter of Human Rights all came from Eleanor Roosevelt and the New Dealers. All of it got worked into the constitutions of Europe and helped shape their social democracies. It came from us. The papal encyclicals on labor, it came from the Americans.

Érdekes interjú a Salonban Thomas Geoghegannal, aki a világháború utáni amerikai és német munkamorálról, sikerességük okairól és produktivitásuk mibenlétéről írt könyvet.

Felfogása szerint attól, hogy az amerikaiak sokkal többet dolgoznak, mint a németek, még nem következik az, hogy produktívabbak is lennének. Sőt. Szerinte épp a németek a produktívabbak. Az amerikai és a német teljesítmény ugyanis nem csak GDP-ben mérhető össze. A jólétnek nem csak individuális, hanem közösségi-szociális feltételei is vannak. Ezért van az, hogy Hamburgban jobban tettenérhető a jólét, mint mondjuk Tupelóban (Mississippi). Bármit is mondjon a GDP-statisztika.

Életminőség alatt pedig nem csak a felhalmozott javakat érhtetjük, hanem a jó élethez szükséges egyéb feltételeket is. Sok szempontból a középosztály morálja, hogyléte határozza meg egy társadalom általános állapotát. Legalábbis itt, Európában. Az amerikai szerző szerint az USÁ-nak lenne mit tanulnia a modern Németországtól. Egy erős és értékalapú szociális rendszer, erős szakszervezeti háttér és erős középosztály segíthet abban, hogy az emberek ne kizárólag annak tulajdonítsák munkájuk sikerét, hogy többet képesek dolgozni kollégáiknál.

A pénztermelés kevés, ha közben nem fejlődik körülöttünk egy élhetőbb és jobb világ.

A történelem iróniája, hogy Németország gazdasági jólétét épp az amerikaiak alapozták meg a világégés után.

A jelenlegi helyzet szerint "két állam, Maine és Nebraska kivételével az összes tagállamban és Washington D.C.-ben is „a győztes mindent visz” elve érvényesül, tehát az államban a szavazatok többségét megszerző jelölt kapja meg a tagállam összes elektori szavazatát. Ez azt jelenti, hogy az elektorok számát figyelembe véve a jelölteknek érdemesebb a nagyobb lakosságú államok szavazatait megszereznie." (forrás: Wikipedia)

Ugye Kaliforniának jelenleg 55 elektori szavazata van, míg mondjuk Wyomingnak csak három. Az össze elektori szavazat száma pedig 538. Ez azt jelenti, hogy az amerikai elnökválasztásokon szinte minden esetben érdemesebb és elegendő a nagy népességű - vagyis sok elektori szavazatot jelentő - államokban jól teljesíteni ahhoz, hogy a választást megnyerje az adott jelölt.

Ebből viszont az következik, hogy például a Wyomingban élők sosem érezhetik azt, hogy rajtuk komolyan múlna a választás. Az államok újrarendezése éppen azt a célt szolgálná, hogy nagyjából egyenlő népességű, vagyis azonos elektori szavazattal rendelkező politikai egységek jöjjenek létre az USÁ-ban.

A fenti ábra a 2000-es népszámlálási adatokat veszi figyelembe, melynek alapján egyenként kb. 5,6 milliós népességű területek jönnének ki.

Az új elrendezés egyik gyengesége szerintem, hogy nem veszi figyelembe a népsűrűség folyamatosan változását, és így időről időre módosítani kellene az államok területhatárait.

(frissítve) Kapcsolódó téma: A magyarországi választási térképek manipulatív újrarajzolása téma volt egy 2 évvel ezelőtti meetupon. thx, zokni

Kiváló time-lapse videó (BM-nak: az idő múlását felgyorsítva mutató mozgókép) arról, hogy az áthaladó földalattik milyen hatással vannak a Manhattan Bridge (BM-nak: az unami indiánok által Dombos Szigetnek nevezett szigetről elnevezett, kereken száz éves híd) tartószerkezetére. A hídon egyébként négy sínpáron közlekednek földalattik.