A ritka felvételen a 87 éves Bertrand Russellt kérdezi a CBC riportere istenhitről, kereszténységről, halál utáni életről. Az interjúrészlet nyitómondata az angol filozófus-matematikus híres-hírhedt előadására ("Miért nem vagyok keresztény?", 1927) utal...

Russell a videón azt mondja, élete korábbi szakaszában végigvette a fontosabb, Isten létezése mellett szóló érveket, és számára egyik sem tűnt logikailag érvényesnek. Majd amellett érvel, hogy érdemesebb egy racionális moralitást magunkévá tenni egy irracionális helyett.

Egyes kutatások szerint 2005-ben a világ lakosságának 12,7 százaléka volt vallástalan, és további 2,5 százaléka vallotta magát ateistának. Ugyancsak a Wikipediában idézett Eurostat-kutatás (.pdf) szerint viszont az EU állampolgárainak csak valamivel több, mint fele hitt 2005-ben valamilyen istenség létezésében. Magyarországon ez az arány akkor 44 százalék volt.

(Plusz érdekesség, hogy a kutatás szerint az osztrákokkal együtt épp a magyarok gondolnak a legkevesebbet életük céljára, értelmére. Ugyanakkor istenhit kérdésében az uniós középmezőnyhöz tartozik mindkét nemzet. A lakosság 20-30 százaléka tehát úgy hisz egy istenség létezésében, hogy közben saját életük értelméről, céljáról nemigen van elképzelésük. Vagyis megkockáztathatjuk, hogy esetükben az istenhit nem hordozza magába a keresztény moralitást.)

Bár nem hinném, hogy van olyan amerikai általános vagy középiskolai osztály, ahol legalább egy diák ne sütötte volna már el ezt a trükköt, de mivel idehaza még nem annyira elterjedt, gondoltam, helye van ezen a blogon is.

A trükk lényege tehát, hogy mindig közel álljon hozzánk a nézőközönség. És ne is legyenek túlságosan sokan. Nehogy oldalról meglessék a trükköt. A másik fontos dolog, hogy a cipőnkre érjen rá a nadrág szára. Na, de a videón a srác úgyis elmagyarázza az egészet.

Amúgy a trükköt Ed Balducci amerikai bűvészhez kötik. Jóllehet Balducci saját elmondása szerint is egy családtagjától tanulta el a lebegés művészetét. Szóval maradjunk annyiban, hogy ennek a trükknek az eredete ismeretlen. De az bizonyos, hogy jó rég óta rémísztgetik vele egymást az emberek.

Márcsak azért is, mert szinte az összes világvallásban van valami utalás csodás lebegésekre. (Elég csak Jézus vízen járására, vagy mennybe emelkedésére, esetleg a hindu guruk lótuszüléses állítólagos elemelkedéseire gondolni.) Ez nem is annyira meglepő, hiszen magát a lebegést, a levitációt nagyon közel érezzük a meditációhoz, átszellemüléshez, földöntúlisághoz.

Szóval embertársaink vonzódását a miszticizmushoz pár perc tanulással helyben is tudjuk orvosolni. Kellemes Balducci-féle.lebegést mindenkinek!